SZABÓ MAGDA

SZABÓ MAGDA

1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten- díjat.

1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. (Emlékeit Megmaradt Szobotkának című könyvében írta meg.)
Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel. A háború után az élet újrakezdésének erkölcsi konfliktusait fogalmazta meg. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra.

Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Lélekábrázoló regényeiben: a Pilátus (1963), A Danaida, a nőalakok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből hiteles képet kapunk a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Történelmi színdarabjai közül a Kiálts, város! (1971) szintén Debrecen múltját jeleníti meg.
Míg az előzőkben Debrecen iránti "hűségnyilatkozatát" fogalmazza meg, A szemlélők (1973) vallomás a hazaszeretetről, az együvé tartozás erejéről.
Történelmi regényei közül keresztény államunk születéséről szól: Az a szép fényes nap (1976). Meseregényeinek Sziget- kék, Tündér Lala (1965) álomvilága mindig földi tanulsággal szolgál. Gyermek- és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő műveiben: Mondják meg Zsófikának (1958), Abigél (1970) pedagógusi elhivatottsága is megnyilatkozik. Az Abigél diáktörténetéből filmet is készítettek.

Szülővárosának, a kálvinista Debrecennek hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában. A szülők alakja - az apáé, aki műveltsége miatt köztiszteletben állt, és az anyáé, aki maga is írótehetség volt – gyakran tűnik fel műveiben. Sokoldalú művész. Költő, műfordító, regény- és drámaíró, jelentős tanulmányok, esszékötetek szerzője. Elbeszélőművészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményeivel, belső válságaival, tragédiáival, az emberi kapcsolatok átrendeződésével.

1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Debrecen városának díszpolgára.

1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro Urbe Budapest díjat, 1987-ben Csokonai-díjat kapott. 1992-ben a Getz- díjjal tüntették ki. 1996-ban Déry- díjat, 2000-ben Nemes Nagy Ágnes-díjat és 2001-ben Corvin-kitüntetést kapott.

Férjének halála után az ő hagyatékát is gondozza.

Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író.

IDÉZETEK

"Vásárhely családi fészeknek számított, számtalan Szabó, nagybátyáim, nagynénéim ott jártak iskolába, apám ott is érettségizett, ott nevezték nagyapámat aranykeretű szemüvegéről aranyszemű Jánosnak, az ótemplom volt az ő temploma, egykori káplánja, Losonczy nagytiszteletű úr is élt még, akit az újtemplom kék boltozata, csillagai alatt hallottam prédikálni... A leánygimnázium új intézmény volt, fiatal, igen képzett nevelőkkel, jókedvű, derűt sugárzó, okosan, csillogóan izgalmas iskola... boldog, bonyodalmaktól mentes társadalmat éltünk... szavalva, vitatkozva, táncolva, fecsegve."

" Tanári karbeli barátaimon kívül mindenesetre Pákozdy Ferencék és otthonuk légköre kellett, az angol és a moszkvai rádió titkon figyelt híradásaival, hogy világképem, gondolkozásom megkapja azt az alapozást, amire aztán már ráépülhetett későbbi, budapesti életem. Vásárhelyi tanárkodásom két évig tartott; ha az egyetemi esztendők életem legharmonikusabb időszakát idézik, a vásárhelyiek mindenesetre a legtermékenyítőbbet. Iskolámba utánam, mikor én a háború befejeződésével már nem tértem vissza többé, Németh László került tanárnak."

Kedves Igazgató Úr !

Vásárhely nemcsak nekem adott otthont egy időre: családi fészek volt nagyapám, Szabó János békés-bánáti esperes, az Ótemplom lelkésze révén. Magam mindig szeretettel gondolok vissza a Református Leánygimnáziumra, amelynek tanára voltam: barátok és emberhez, tájhoz egyaránt kapcsolódó emlékek biztosítják, hogy a várost nem fogom elfelejteni.

Sok szíves köszöntéssel:

Szabó Magda

81. május 11.

"Olyan fokig meg tudta szerettetni velem azt a nyelvet, amelyre őt magát sose tanították, s amit akkor, velem együtt kellett neki elsajátítania, hogy mikor egyetemre kerültem, eszembe se jutott, hogy más szaktárgyat is választhatnék. Egyébként még egyetemista koromban is mindig hozzá fordultam segítségért, ahogy a latin nyelvtant, a finnt is őtőle tanultam meg, pár napig tanulmányozta a finn nyelv szerkezetét, aztán leültetett maga mellé, mint kicsi koromban, s elmagyarázott mindent, ami addig nem volt világos, megértetve velem egy olyan nyelv strukturális különlegességeit, amelyet még annyira sem ismert, mint a latint, amelynek legalább egyes szavai voltak nemzetköziek és közkeletűek." - írta édesanyjáról Ókút című könyvében.

"...én voltaképpen két, szülőkkel rendelkező, mégis árvagyereknek számító lény egyesüléséből születtem, akik gondoskodásban, szeretetben, kényeztetésben, megadott szabadságban rám zúdítottak mindent, ami valaha életükből kimaradt. ... Két elvetélt író szórta ágyam köré kiéletlen élete, felesleges ajándékul kapott fantáziája kincseit; anyám saját meséit mondta, amelyekből aztán évtizedekkel később a Sziget-kék, a Tündér Lala meg a Bárány Boldizsár származott, apám kezdetben krampuszról, mackóról mesélt, s mikor kifogyott a gyermekvilág ismerős alakjaiból, rácsos ágyamhoz idézte a görög-római mondák hőseit."

Szabó Magdával kapcsolatos információhoz juthatunk a következő helyeken :
Kónya Judit: Szabó Magda alkotásai és vallomásai tükrében. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1977.
7 x 7 híres mai magyar regény. Móra Könyvkiadó, Bp. 1997.
Új magyar irodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 2000.

http://www.kancellaria.gov.hu/tevekenyseg/hirlap/2001/08/aug24.htm
http://www.neumann-haz.hu/
http://www.neumann-haz.hu/cgi-bin/DIATxcgi?infile=diat_vm_eletrajz.html&session=1089283718&fnev=&sname=Szabó+Magda&nkep=

Fordítások: http://www.sztaki.hu/netahtml/kulk/index.htm

A digitalizált könyvek megtalálhatók a Neumann- ház Digitális Irodalmi Akadémia gyűjteményében.
http://www.neumann-haz.hu/cgi-bin/DIATxcgi?infile=diat_vm_main_menu.html

TUDOD - E ?

1. Milyen kapcsolata van iskolánknak és Vásárhelynek Szabó Magdával?

2. Mely művek megírásával kezdődött alkotói pályája?

3. Sorold fel 3 mese- vagy ifjúsági regényét!

4. Melyik műve szól az államalapítás idejéről?

5. Történelmi színdarabjai közül melyikből ismerhetjük meg Debrecen múltját?

6. Melyik könyvből való a következő idézet? " De én nem akarok vele élni, és akkor is elmegyek tőle, ha te nem volnál." " Nem igaz !- mondta Klics Melinda, dühében sírva fakadt, az asztalra is rácsapott, hogy megugrottak a hamutartók. - Csak azt hiszed, elzüllöm, végem lesz, és ezt nem bírod, hát haza akarsz vinni, megcsinálod ezt a félreállási cirkuszt, mint egy ócska regény, eredj a fenébe! Mit gondolsz, elfogadom?"

7. Melyik könyvében írta a következőket Szabó Magda? "Éljetek úgy századokon át, Rolly, hogy mindig rátok jöhet valaki, felgyújthatja a házaitokat. Próbáld meg végiggondolni, milyen volt úgy élni századokon át, hogy bármikor csatatérré változhattok, háromfelől sarcolnak benneteket, annyitok van, amennyit meg tudtok menteni a két kezetekben, ezt a fogalmat, hogy készlet, nem ismeritek, kár is volna megtanulni, hiszen, ha mégis sikerülne elvermelnetek valamit, úgyis addig kotor az ellenség, míg meg nem leli."

8. Írj le legalább 3 helyet - az ajánlottakon kívül - az Interneten, ahol Szabó Magdáról találsz információt!

9. Melyik könyvét fordították A szűz balladája címmel franciára? (La ballade de la vierge.)

10. Melyik könyvében és kiről írta Szabó Magda a következőket: " jókaiasan szép férfi volt, sudár, gyönyörű vonású, fekete, három idegen nyelven prédikált egyforma könnyedséggel, külföldi egyetemeken tökéletesítette tudását, jól ismerte Európát, Budenz József baráti köréhez tartozott Göttingenben, kitűnő szónok volt, lenyűgöző csevegő, még költőnek is jó- büszke voltam rá, de sose tudtam szeretni..."

11. Melyik művét fordították le a legtöbb nyelvre és melyek azok a nyelvek?

12. Kinek a szerepét játszotta Ruttkai Éva az Abigél című filmben?

13. Milyen összefüggés van Szabó Magda és az alábbi képen látható épület között?

Válaszokat a sari@kzs.hu címre kérjük leadni. A jó megoldásokat az irodalom tanárok jutalmazzák